hát no...22 és 24 óra között kelt 2x, aztán egyszer 3-kor,utána már csak fél 7-kor és utána aludtunk még összebújva is egyet, hacsak fél órát is, de az is sokat számított. Ebből csak az első ébredésnél nem volt szopi. Nem volt olyan vészes, mint ahogy féltem tőle :)
Milyen jó, ha az ember egy öblös fotelból netezik, közel az ágyhoz, éjjel tökéletes szopihely- kényelmes, hiszen még a lábamat is feltehetem :))
Lesz ez még jobb és gondolom rosszabb is. Már csak azzal a furcsa,bennem lévő űrrel kellene kezdeni valamit. Meg a "gyere, sírok veled" érzéssel :)
Azt az űrt én is érzem, amikor a kiságyban alszik el este! Persze hátsimizés közben, de alőtte úgy bújik, és öleli a nyakam, hogy alig van szívem letenni! :)
VálaszTörlésDrukkolok Nektek is, hogy könnyen menjen!
köszi :)
VálaszTörlésÉn még nem tudom hogyan kezeljem a sírást, ahogy ott áll és nézi, hogy "most miért nem veszel ki?" - már majdnem 1 percig hagytam sírni, de tovább nem ment- így is berekedt a végére. És az a fuldoklókhoz hasonló, sohatöbbetnemengedemel kapaszkodás...de nincs mese,aludnom kell néha :)
Drukkolok, Lina! Nálunk is vannak küzdelmes éjjelek, elalvások, el nem alvások, és hol jobb, hol rosszabb, de előbb-utóbb menni fog, hiszem, hinnem kell. :) És aludni tényleg jóóóóóó! :)
VálaszTörlés