egy hosszú nap...

Hosszú bizony...kezdődött kb fél 1-kor,Dórika nagyon fájdalmas sikító sírásával és fájdalomcsillapítással és járkálással (köszi papa :) ),majd kézben elalvással. Majd újabb hasonló ébredés 4-kor,de ebből egész gyorsan újra alvás lett- 6 körül. Féloldalas, nagyon fájón síró szopistop volt- így reggel mentünk a fülészetre és beigazolódott a gyanúm- középfülgyulladása van. Délben már láz és hasmenés is volt.A gyógyszerek hatására Dórika végig vigyorogta-visongta-mocorogta és főként- szopizta a délutánt. És közben jött a postás is,aki fontos  küldeményt hozott Mancsi babától a lányoknak. Viki azt üzeni:Nagyon szépen köszönjük Mancsi babának a szép nyuszikat!És a nyuszik helyükre kerültek azonnal:

Szóval most már a kifáradt ovis és a drága kis beteg is alszik Lassan követem őket :)