Boldog karácsonyt!

Ezúton /is/ kívánok mindenkinek boldog, békés, szeretetben, egészségben gazdag karácsonyi ünnepeket!
/ Ha a lányok elaludtak, sejtésem szerint képdömpinggel jövök :) /

Viki sálja

eredetileg a sapkával együtt akartam feltenni, de így alakult, hamarabb lett új fényképezőm, mint ahogy kész lett a szett,  felteszem külön.

Az első :)

Megszületett :)         A karácsonyi ajándék játékbaba ágyneműjének a takaró része, ez életem első befejezett horgolt munkája. Nem lett tökéletes persze, de az nem is dolga egy első munkának :) Kicsit girbe, kicsit gurba és csálé, de sikerült azért szimmetrikussá rontanom a szembe sarkokon a szegőt :) A képen láthatónál kicsit kevésbé intenzív a színe, de így látszik,hogy a belső rész lila-rózsaszín cirmos és a szegő csak rózsaszín.
Ma még pár óra horgolás vár rám, készül Viki sálja, haladnom kell rendesen :)

köszönet

Egy ötletért egy barátnak, Patinak. Amikor elhatároztam, hogy sálat horgolok a lányoknak karácsonyra, azt tanácsolta, hogy Vikiét ne titokban horgoljam, hanem lássa, ahogy  készítem, érezze azt, hogy törődöm vele, hogy neki alkotok valamit. Látja napról napra, emiatt nagyon boldog és lelkes, hogy anyu neki, és csak neki horgolja azt a széééép, pihepuha rózsaszín sálat :) Nekem meg olyan jó látni a szemeiben a várakozásnak ezt a fajta izgalmát :) Úgyhogy: mindkettőnk nevében köszönöm Patrícia! :))

Ui: hamarosan elkészül az első meghorgolt darabom :) amint kész, fotóval jövök :)

munka, szerelem, gyerekek

Merthogy az első kettő most valamennyire összekapcsolódik nálam.
Jól érzem magam az étteremben, szeretem csinálni és mintha kezdenék ráérezni, ráhangolódni az egészre, bár az alaposságom még bőven hagy kívánni valót maga után, de fejlődök benne azért. Lenyűgöző a vendégek sokszínűsége, szeretem az ismerős arcokat nap mint nap látni felbukkanni és jó felfedezni újakat is. Régi dolog, hogy vonzom a diliseket, így kettő is rám talált az elmúlt hónapban, de talán egyik sem visszatérő vagy inkább azt kívánom, hogy ne legyenek olyan furák, mint eddig :)
Na és a szerelem :) friss, harmatos, de írok róla, mert erős és úgy érzem tartós lesz :) Neeem, nem pasiról van szó. :P  Az új szerelem a horgolás. Minden eddigi hobbimnál jobban levett a lábamról, nagyon meg fogom tanulni, amit eddig sikerült a főnökömtől,  Patríciától megtanulnom, az nagyon tetszik és gyakorolom amikor csak időm engedi. Karácsonyig el kell készülnie 2 sapka-sál szettnek,  egy kidíszített babatakarónak és párnának és szeretnék pár babaruhát is. Aztán januártól mehet majd a kötni tanulás is, mert a lányoknak is szeretnék pulcsit, kötött tunikát csinálni. Ehhez azért kell az, hogy ne érezzem kínainak a leírásokat, csakúgy, mint a szabásmintákat varráshoz :D Amint lesz miről - és lesz mivel, mert a telefon nem az igazi ehhez - hozok fotót is.
A lányokról igazán új nincs, Viki ügyes az oviban nagyon, szépen halad a logopédussal és a fejlesztővel is. Utóbbira is logopédiai okok miatt lett szükség. Imád számolni , mostanában azt kéri, hogy tanítsam meg a számokat és betűket. Úgy néz ki, hogy talán mégis jár majd úszni, aminek nagyon örülök :)
Dóri nagyon szereti a bölcsit, kedveli a gondozónőket, nem sír se befelé se kifelé. Kezd haladni a beszéddel is, remélem beindul. Azonban kompenzál: amint hazaérek, ha ő ébren van, akkor nem kerül egy méternél messzebb tőlem :D És éjjelre beköltözött mellém az ágyba, ha 9-ig dolgozom, akkor ott alszik, mikor megjövök. Tüneményes :) De majd elmarad ez is, nem harcolok vele, Vikit meg én kompenzálom ahogy csak lehet :)

önkéntesség :)

Lilly és Madison

Hosszú kommentárt nem igényel. Szép, nagyon.
/ Ilyeneket látva eszembe jut egykori pszichológia tanárom, aki szerint csak az embernek vannak érzelmei.../

tali Patiékkal az Ikeában

mert nem találkozunk eleget munkában,  kell nekünk a vasárnap is :) Így elmentünk az Ikeába gyerekestül. Sajnos Emi, a tali harmadik felnőtt résztvevője nem tudott jönni :( Akármilyen jól is éreztük magunkat, hiányzott ő és a két lurkója is, meg jó lett volna naaaaaagy, babás pocakot nézni :) De pótoljuk :)
És akkor néhány kollázsban összefoglalva az események:
- első szemtől-szemben találkozás Rhea és Dóri közt :) eszmecsere az aktuális cipődivatról majd kissé elpilledve az ebéd és móka után :)







A játszósarokban nagy hancúr volt :)





A lovagias Robin segít Vikinek cipőt kötni :) Tüneményes páros volt, bár a végére már elfáradtak, így kicsit...hm...minket is fárasztottak :D
Testvérek:

Végül a pénztárnál:

terméktáblázatok - tejmentes termékek

Csak két linket rakok be gyorsan, ha valaki esetleg nem szeretné a csemegepultnál, hatalmas sorral a háta mögött megkérni az eladót, böngéssze már ugyan ki, van -e tejszármazék vagy más allergén az adott felvágottban vagy egyéb termékben.  Ezek közül néhányra itt a válasz: 
http://www.elelmiszerallergia.hu

http://www.taplalekallergia.hu

mézes bögrés sütemény

Ha valaki csak kicsit is ismer, nem kevéssé lepődhet meg, magam is azt tettem: így november 1-én, néhány napi baráti beszélgetés után, elkapott a karácsonyi készülődés hangulata. Ezt ötvöztem a ma esti összcsaládi nasivággyal.Így (és persze Móni receptjét alapul véve) született ez a recept:
- 500g liszt- fele graham, fele finomliszt
- 15 dkg cukor  vagy annak megfelelő xilit
- 300- 350 ml növényi tej
-  10 dkg olvasztott margarin
- 5 dkg méz vagy annak megfelelő agavé szirup
-1 cs. sütőpor

1/3-ad, max 1/2  mokkáskanálnyi mézeskalács fűszerkeverék

összekevertem a száraz anyagokat, az olvasztott margarinba belekevertem a mézet,azt beleöntöttem a langyos növényi tejbe, össszedolgoztam a száraz és a nedves anyagokat,nem túl sokat keverve és nagyobb, magas tepsiben megsütöttem, alufólia alatt, mert az én sütőm felül éget és belül nyers szokott maradni- így nem lett olyan nagyon magas, de szépen átsült mindenhol elég hamar. Amint kivettem a sütőből, még forrón átkentem egy kis mézzel a tetejét. Omlós, kissé morzsás sütit kaptam,  nagyon finom, nem fojtós :) Egy nagy bögre mézes- citromos tea mellé hűvös délutánokon ideális :)

újdonságok

Szóval az új fejezet: Múlt szerda óta dolgozom. Nagyon boldog vagyok emiatt, hiszen régóta, egyre intenzívebben kerestem munkát, de csak nem lett semmi. Éppen egy próbanapon voltam túl és telefonhíváson: szombati állásinterjút beszéltem meg, mikor hívott Pati, hogyha még munkát keresek, mehetnék hozzájuk az étterembe, ő munkaerőt keres :) méghozzá azonnali kezdéssel. Hős voltam: csak azután bőgtem el magam örömömben, hogy már túl voltam az irodai körön, ahol szerződtünk és bejelentettek :)
Másnap már munkába is álltam, nagyon tetszik a hely.
Közel van hozzánk, 5 perc alatt lassú sétával is odaérek. Tiszta.
Lelkileg nagyon jó nekem ez a váltás, hiszen biztos helyen vagyok, tartós maradhat az állás, ha rendesen teszem a dolgom és beletanulok :) Az, hogy nap mint nap új arcokat látok, hogy megismerem a törzsvendégeket, nagyon jót tesz nekem. Hogy mennyire? amióta ideköltöztünk, napi 2-3x kellett használnom az asztmapipámat. Szerda óta egyszer használtam, este, mikor kicsit 'meglevesedett' az orrom és szorított emiatt a mellkasom. De az eddig megszokott, pszichés okokból kellő puffok elmaradtak :)) De nem csupa habostorta az élet: vannak árnyoldalai is a dolognak: nagyon nehéz ellenállnom a szénhidrátban igen gazdag kínai köreteknek és a jó kis mázas csirkefalatoknak...  vinnem kellene magammal ételt, hogy ne hízzak vissza. Valószínűleg ez is lesz majd...
Egy héttel az én munkába állásom után Dóri is kezdi a dolgozót :) papa elkezdi a beszoktatást. Nagy dilemma volt az nekem, hogy mi legyen, én maximum minden 2. nap mehetnék, de jobb Dorkának az állandó ember, nem szabad váltogatni szerintem. De erről szerdán megkérdezem a bölcsivezetőt is. Akkor még mindenképpen mennem kell, hiszen magát a hivatalos részt csak én intézhetem. Remélem jól ismerem a lányomat és szeretni fogja :) És azt is, hogy rendesen tartják majd a diétáját, nem lesz gond.
Ma elég komoly beszédem volt Vikivel. Kicsit besokalltam, be kell vallanom. Kialakult az, hogy semmi nem elég. Mese, édesség, együtt töltött idő, szórakozás, pancsi...sorolhatnám. Nem tudok/tudunk annyit adni, amiért egy szimpla köszönöm járna és nem az, hogy de még...? A tetőpont az volt, hogy hisztizett, mert ő nagyon nagyon éhes, adjak neki felvágottas kenyeret, kicsi szendvicskatonákban. Megkapta, elkezdte szétosztogatni, kínálgatni, majd otthagyta a felét. Leültettem és elmondtam neki, hogy bizony vannak gyerekek, akik nem sírnak,ha lekapcsolják a mesét, mert nincs tv-jük a mesenézéshez, nem hisztiznek, hogy melyik ruha nem jó,mert nem csinos eléggé, mert alig van ruhájuk, lyukas a cipőjük. És bizony olyan is van, hogy egy gyerek egész nap annyit tud, ha tud, enni amennyit ő vacsoránál otthagyott... Biztosan nem papoltam volna neki erről, ha nem beszélgetek egy baráti párral, akik egy nyomornegyed iskolájában tanítanak és napról napra szembesülnek az élet ezen oldalával. És Viki is hallotta ezt a beszélgetést, akkor még lelkesen mondta, hogy összepakol nekik ruhákat és játékokat... Lehet nem lett volna szabad erről beszélni, mert túl fiatal és nyomasztó ez még neki...de talán nem baj, ha tudja, szerencsésebb sok-sok gyereknél...  A mégmégmég kérdésben most azt próbálom, hogy bizony csökken a kapott dolgok száma, nő a közös időnk hasznos, aktív része, nem akkor néz mesét, amikor tudunk együtt játszani stb és akkor kap majd újból normálisan tárgyi dolgokat, amikor megbecsüli amit kap és, ha legalább mutatja, hogy valóban érti- adok-kapok játszma ez.

Új fejezet

Mármint az életemben, életünkben. Holnaptól :) És jó fejezet jön !
Részletekről maaaaajd :)

20

Mármint Dóri fogainak a száma :) Azaz pontosan 16+2 fél és 2 kis csücsök :)

omlós mézes keksz cirmosan

Elsőként leszögezem, hogy én az íze miatt tettem mézet a kekszbe, lehet csinálni xilittel, fruktózzal és persze cukrok valamelyikével is.
- 300 g liszt (200g Graham, 50g darált zabpehely és 50g kukoricaliszt)
- 230 g margarin
- vaníliás cukor (vagy vanília)
- 6 ek méz v. 10 dkg cukor (vagy annak megfelelő édesítőanyag)
- 2 ek víz
-2 ek cukormentes kakaó

apró kockára vágott margarint elmorzsolom a liszttel, összegyúrom a hozzávalókat a kakaó kivételével. Kettéválasztom a tésztát, az egyikbe belegyúrom a kakaót. Aztán kissé kinyújtva egymásra teszem a két tésztát, feltekerem és adagonként beteszem a keksznyomóba. Sűrűn mehetnek egymás mellé a kekszek, nem nő nagyot. Addig sütöm, míg a széle színt nem kap. Hűlés után nem marad puha, hanem finom omlós keksz lesz.
Már érzem a sorsom: narancsos, citromos verzió is lesz ebből (a mézbe 2 csepp 100%-os illóolajjal) és, ha teszek bele egy csipet mézeskalácsos fűszerkeveréket, kész a karácsonyi omlós süti :)
Nagyon örülök, hogy ez a nem túl édes keksz is nagy kedvence lett a lányoknak. Ők nem azokhoz a nagyon édesített édességekhez szoknak hozzá, amihez én gyerekként. Így kapnak egy esélyt arra, hogy egészségesen étkezzenek és főzzenek, ha már önellátóak lesznek :) Nem akarom túlmisztifikálni a dolgot, de szerintem rengeteget számít ez.

lányokról

Már régóta le kellett volna már írnom, hogy mennyire bátor az én nagylányom. Be kell vallanom,hogy nem tudom honnan tanulta, örökölte ezt a fajta bátorságot. Mindig is ez jellemezte. Ha olyan dolgot kell csinálnia, amit nem ismer, amitől tart vagy fél, ha nyugodt hangon elmagyarázzák neki mi is a helyzet, akkor ő aztán néha félve ugyan, de nekivág. Aztán nem egyszer fordul elő, hogy élvezi is :) Nem nagy dolgokra kell ám gondolni, hanem mindennaposakra, egyszerűekre. Tökéletes példa volt erre a balatoni nyaralás. Amennyire bátran ment bele tavaly nyáron, annyira megrettent idén- hiába volt jó 20 cm-rel alacsonyabb víz, mint tavaly, mégis nehezen akart belemenni. Majd mikor mégis belement, félt bevizezni a fejét, nem mert beugrani, nem mert becsúszni a vízbe a vízibicikli csúszdájáról, hiába látta, hogy a példakép unokatesója milyen bátran teszi mindezeket (igaz, ő évek óta barátságban van a nagy vizekkel, Viki csak 3-4x volt kádnál nagyobb vízben). Majd minden félelmét legyőzve mindezeket megpróbálta. A lubickolást később nagyon élvezte már, azért a merüléssel kapcsolatos dolgok még nem jöttek be neki, de akkor is: megpróbálta, meg merte tenni. De mondhatnám példának a szurikat, amikben nagy előrelépés volt ez, hiszen eddig vonyítva bújt a rendelő sarkába :D Sok kis apró  dolog volt az elmúlt időszakban, amikor ez a gondolat eszembe jutott. Szégyen, de én pont az ellenkezője vagyok, piszok módon menekülök az akadályok elől sokszor és inkább meghátrálok az utolsó pillanatban. De azért haladok, tanulok az én kis lánykámtól. Nekem való terepgyakorlat a gyereknevelés, hiszen itt nem lehet megfutamodni dolgok elől :)

Dóri pedig kis utánzóművész. Mindenben a nővére nyomdokaiban jár. Még Viki nyafogós, hisztis sírását is utánozza, akár van köze annak okához akár nincs :D És azt nem mondhatnám, hogy nem ismeri a NEM szót...használja sokat :D meghallani már nem annyira szokta :D
Tegnapi újdonság, hogy nála is elkezdődött az alvás előtti kifogások gyártása. Vicces, hiszen még nem beszél rendesen. És, ha valaki nem tudná, mi az előnye annak, hogy  a 2 éves gyerek még el sem indult a szobatisztaság útján, akkor elárulom: 2 elemmel szűkül a repertoár: nincs benne a felsorolásban a "pisilni kell, kakilni kell" . Így tegnap miután hosszú percekig mutogatta a takaróján lévő Csőrikét és a lepedő pingvinjeit, elkezdte: "inni ké'", "nyami" és ami a kedvencem lett: "puci papának". De bővítette a dolgot: köhögéssel, a szájába, majd a gyógyszeres dobozra mutogatva magyarázta, hogy nem adtam be neki a köhögés elleni szirupot éjjelre :) a kis gondos :)

Manósarok

Tegnap nagy szobacserében voltunk. Mivel eddig a kisebb szobában aludtunk, ahol az ablak közvetlen az ágy fölött van és nem egyszerű menet kinyitni, pedig hát a köhögés miatt jobb, ha éjjel is tudok szellőztetni, ha kell. Így átrendeztük a két szobát és gondoltam mindezt összekötöm azzal, hogy Dóri ne mellettem aludjon, hanem inkább Viki mellett, külön ágyon. Felmerült bennem,hogy a vissza-visszatérő éjjeli pisigondoknak nem lehet-e ez is oka, hogy ő külön ágyban aludt, mi meg együtt Dórival a nagyon...Az már lassan 6 éve mellékes kérdés,hogy csak jó lenne néha gyerekmentes ágyban aludnom :D
Azért abban majdnem biztos voltam, hogyha szopival búcsúzunk este, ő nagyon jól ellesz a nővére mellet és én leszek az, aki egész éjjel sasol, hogy mi van vele. És a megérzésem nem csalt :D
Végigaludta az éjjelt, csak reggel, az ébresztés előtt 10 perccel jött át az én ágyamba. Viki változatlanul jól aludt :)

tökös-almás sütemény

"Van-e otthon sütőtök?
Sül-e abban sütőtök?
Lesz ebéd tök ételes?
Finom, sőt tökéletes." 

(Nyulász Péter: Zsubatta!)

Egy új recepttel térek vissza a blogoláshoz. Azaz nem hiszem,hogy én fedeztem fel a spanyol viaszt vagy akárcsak ezt a sütit, de számomra új és mintegy szikraként pattant ki a fejemből ma :)
Ma a piacon járva vettünk egy jó 2,5 kg-os sütőtököt. Vacsorára megsütöttük. Krémesen puha és mézédes lett :) azonban rengeteg. Mivel holnap jó társaságba készülök és szeretnék vinni valami finomat, gondoltam összekötöm a kettőt és csinálok a megszokott kelt tészta receptemmel egy tökös-almás kalácsot. Még sül, mire megírom a receptet, talán kész is lesz :)
Szóval így alakult a recept- most kivételesen mértem, hogy legyen egy viszonyítási alap,ha ismételni szeretném :)

tészta:
50dkg liszt - (nálam ez most: 30 dkg Graham, 15 dkg tönkölykorpával kevert finomliszt, 5 dkg kukoricaliszt)
3 dl langyos- meleg (növényi) tej
10 dkg sütőmargarin
csipet só
fél kocka élesztő
1 ek méz- hogy megkeljen, cukor helyett
töltelék:
40 dkg reszelt alma
40dkg sült sütőtök püré
1 ek méz- az aromája miatt,mert édesítésre nem igazán szorult :)
1 ek (teljes kiőrlésű tönköly) búzadara
+ a tésztára szórva:
1-1 ek étkezési keményítő

Ha nem lennék rá allergiás, tennék a töltelékbe darált diót is, az biztos és amikor leveszem a fóliát, kennék vágott diós mézet a tetejére, azzal sütném a végén.
Nem részletezem a receptet, a tésztát összeállítottam, meggyúrtam. A megkelt, majd párszor átgyúrt és újrakelesztett tésztát én két részre osztottam, ez az adag a két fém őzgerinc formámba tökéletesen illik. Kinyújtottam, leszórtam 1-1 ek keményítővel, rákentem a tölteléket, feltekertem és a formába téve, alufóliával letakarva megsütöttem. Időt és hőfokot nem írok, nem hiszem, hogy sok embernek van 60 éves, lábas gáztűzhelye, ami féloldalasan, főleg felül süt, úgyhogy sokat nem érnétek vele :D
A végeredmény szokás szerint a tetején kissé megégett, de most szerencsére csak olyan részen, amit könnyen levághatok, ha már kihűlt :)

Az új, őszi hátteret köszönöm Áginak!

Idén is: Segítsüti!

Segítsüti van ebben az évben is :) A linken a már futó árverést láthatjátok :)
Idei támogatottjuk a Szemem Fénye Alapítvány lesz, akiknek több éves előkészítő tevékenysége után idén nyílt meg Pécsett az első gyermekhospice háza, a Dóri-ház, ahol az életet megrövidítő betegségben szenvedő gyermekek és fiatalok, valamint családtagjaik állandó gondoskodást kaphatnak. Ezt nem sokkal később a második, a törökbálinti Tábitha-ház is követte. A Segítsüti őszi akciója keretében befolyó összegből a két gyermekhospice ház számára terveznek a gyermekek ottlétét, ápolását megkönnyítő orvosi műszereket, eszközöket és egyéb szükséges cikkeket beszerezni.

Ez a kezdeményezés adta az alapötletet anno a két segítő blogunkhoz  :)
( nagy álmom egyszer az alkotó bloggerek közé kerülni...de szép is lene :)  )

minek is nevezzelek...szókincs(??:D)

hát Dorkánál azért még erős túlzás erről beszélni, bár eléggé beindult a beszéd végre.
A teljesség igénye nélkül:
-NEM NEM és NEM - érdekes,az igent nem mondja :D
-(V)iki, papa, anya, Kati(ka)
-add ide
- cici- ez jelenti a cicit, hogy szopizni szeretne, meg az összes többi innivalót :D
- inni - ha rászólok, hogy ez nem cici, ez innivaló, rávágja büszkén, hogy inni
-enni, hamm, nyamm ,kaja
-gyere ki, gyere be, gyere már
- aludni
-megyek (ma hangzott el az első valódi mondata: nem,nem megyek aludni! /bár nála az első szó inkább mondat volt anno: add ide cici!/)
- kutya, vuvu
-cica
-cin (és Cini, a nagy Kedvenc)
- kéjem
-kakajó
-mese
-új kedvenc a pipííí, ami a pisi lenne...de soha nem a kellő időben mondja, csak játékból...
-kaka
- bili (de társa a nem... fejét ingatva áll a bili fölött, hogy nem, bili nem :D ennyit a szobatisztaságról)

-hinta palinta meg iiintaa
- pancsi - pancsi a Balatonban lubickolás, a kádban, a lavórban és a kézmosás, de az is, ha kiönti az asztalra a pohár vizet és tapicskol benne :D
- fagyi, csoki (utóbbiból kb havi 2 kockát kap, de valamiért fontos szó)
mások hosszú listájához képest igencsak csekélyke ez, de hát Dóri tökéletesen megérteti magát babanyelven még, már amikor nem kezd csapkodni és sírni amiatt, hogy nem értjük meg AZONNAL. 

elmaradt beszámolók

vajon mennyire megy ez majd időrendben? Azért próbálom összeszedni a dolgot, közben itt sistereg a fülembe a tüzijáték hangja :) sosem izgatott igazán, be kell vallanom, jobban félek én a hangjától ahhoz, hogy értékeljem a látványt. Tv-ből meg azért mégsem az igazi...
Elsőként legyen szó a Corvin sétányon lévő hétvégi bábozásról :) Nagyon jó kis mulatság volt, eddig a hétvégéig minden szombat-vasárnap voltak, mi sajnos csak az elsőre jutottunk el. Volt arcfestés, lufihajtogatás - Vikit ez a kettő érdekelte a legjobban egészen addig, míg a bábjáték el nem kezdődött. Onnantól, mindhárom kis előadásra figyelt, minden idegszálával :) Ő az a fajta gyerek, akinek öröm lehet játszani, hiszen mindenben benne van, reagál arra, amit a színpadról mondanak neki. Ami külön jó, hogy a dalok és a mesék is megmaradtak a kis fejében azóta is :) A képekről látszik az is, hogy mindent kipróbált, a horgászást, a nagy fatalpat, a teknőhintát, a hatalmas fa kirakót is. Teszteltük a húzós nyerges...izét és megpróbált felállni a gólyalábakra is, de egyikhez sem voltam megfelelő segítség, úgyhogy maradt a többi játék. Nagyon ügyesen dobálta a karikákat a faágas táblára, sokat rá is dobott az ágakra. Csodás pillangót festettek az arcára, nagyon tetszett neki :)
Dorka is élvezte a mókát, de ő inkább Papával rohangált fel s alá, néha megállt tátott szájjal a színpad előtt, Cinit szorongatva, majd szaladt tovább :)
Voltunk az Állatkertben, hiszen Dorka tavaly májusban sokat még nem látott belőle, és amit látott is, valljuk be nem igazán érthette :D  És nem utolsó indok volt az sem, hogy annnnyiszor ígértem meg Vikinek, hogy elmegyünk ide újra, hogy nem lehetett tovább halogatni, kihasználtuk a 145. szülinapos akciót  :) Sok használható fotó itt nem készült, hiszen mindkét lány visongva a gyönyörűségtől rohangált fel s alá. Dorka a elején olyan lelkes volt, hogy minden állatnál odaszaladt Papához, kézen fogta és mondta, hogy Papa gyeje és mutogatta, hogy ő mi szépet látott. Aztán a nagy lendület ezt 3.-4. állatnál elsöpörte, de ahhoz jó volt, hogy Papa kellően meghatódjon :) Viki 2x is bement az állatsimogatóba, nagyon élvezte. Mindkettejüknek tetszett persze a fóka show is. Utána jól érezték magukat a ligetben lévő játszótéren is.



A nyirkos, hideg, novemberinek kellemes időt nagyjából a lakásban töltöttük... Aztán amikor melegebb lett, elmentünk rokonokkal Zamárdiba / ahol tavaly is voltunk/- azaz jobban mondva Szántódra. A víz kellemes volt, pedig lehűlt jócskán (hű, most milyen nagyon fincsi lehet...) Idén nem voltak kutyák és kocsi híján kimaradt a siófoki út és a hajókázás is, de arra 4 napra épp elég volt a fürdés, fagyizás és a lányoknak most is volt cirkusz. Dorka valami rekordra játszhatott, mert bár 5,5 éve van gyerekem, ennyi veszélyhelyzet nem adódott még az évek alatt, mint ezen a hosszú hétvégén. Első este jött velem, mikor fényképezni akartam a naplementét. Kavicsokat dobált a vízbe. Végig kellemetlen érzésem volt, nem egyszer fogtam meg őt a ruhájánál, mert túl lelkesen hajolt a víz fölé. Majd mikor szóltam, hogy ez lesz az utolsó dobás, rohant a stég felé, fejével nemet rázva és az utolsó lépésnél megbotlott... levegőben megfordult és hátára érkezett a vízbe. Az ijedtségen kívül más nem történt- másnap is csak rám volt hatással az eset, ő ugyanúgy ment a vízhez, mint azelőtt. A víz sekély volt, lemerülni nem volt ideje, már ki is vettem őt. A következő napokban szedtem ki belőle kullancsot - hogy az milyen icipici mielőtt megszívja magát... -, szedtem ki a szájából éppen bekapcsolt falilámpa kapcsolóját, vettem el tőle nagy kést, szedtem ki őt összedőlt fa kempingszék alól. És nem azért, mert nem figyeltem rá. A ház nem babákra tervezett és itt jön a szöveg, amitől sokan falnak mennek, de csak egy pillanatra fordultam el...A lényeg, hogy megúszta baj nélkül a nyaralást, az utolsó napon még a vízbe is hajlandó volt bejönni velem, nagyokat sikongva kacagott- órákig csengett a bal fülem a pancsolás után :D Hazaindulás előtt volt még egy nagy fürdés, zuhany, napon szárítkozás, a nagylányok közt összeveszés, ahogy annak lennie kell. Nem csoda,hogy a vonaton mindketten elaludtak :)A nyaralás előtti éjszakán varrtam a lányoknak 1-1 fejkendőt. Egy megvett, majd nem használt, nagyon áttetsző almazöld blúzból készültek. Jó szolgálatot tettek a nagy napsütésben :)
Amit már régóta le akartam írni: Dorka mostanában mindent meg akar mutatni Papának. Legyen szó élményről - játék, Vikivel nagy móka vagy pl az Állatkert - vagy ruháról, hajcsatról. Kézen fog vagy anélkül szalad Papához, azzal a Papa felkiáltással, aminek a hangsúlyában benne van, hogy "Papa, látod ez milyen jó /csinos/aranyos?"  :) Ma nagyot mókázott szopi közben és még ezt az élményt is meg akarta volna mutatni a nagyapjának :) A legtündéribb talán az volt, amiből az is kiderült, hogy nagyon empatikus lélek: Viki megmutatta nekem, hogy feltörte lábát a szandál. Dóri is odajött megnézni, majd megsimogatta fölötte Viki bokáját, kedvesen mondta neki, hogy "Iki", majd szaladt Papához, gagyogva-mutogatva, néha beleszúrva, hogy "Iki" és így elmondta neki, hogy Vikivel mi történt. A hangsúlyból egyértelmű volt, hogy sajnálja a nővérét. Aztán nem utolsó az a történés sem, hogy azt hiszem elkezdődött a dackorszak... egyre gyakrabban van, hogy testi okok nélkül sírja el magát, dühöng (földhöz vágja magát, tárgyakat dobál, csapkod, harap). Eddig tudható volt, hogy éhes, álmos vagy beteg lesz. De most már ezek nélkül is sűrűn előfordul. Ami viszont engem meghat kicsit és nemigazán tudok érdemben kezdeni vele semmit, hogyha ő okoz fájdalmat és az illető felszisszen, ha kedvesen rászólok, hogy hagyjon abba valamit- ma pl a széttört, majd megjavított ágyon ugrálást...- akkor is úgy sírja el magát, mintha legalábbis megütöttük volna vagy a lelkébe tipornánk...Most a nagy melegben alig eszik, cserébe viszont rengeteget szopizik még.
Vikit beírattuk a körzeti oviba. Amiről kiderült, hogy waldorfos módszerekkel dolgoznak, így nagyon örülök, hogy ide fog járni. Nagyon várja már a kezdést. Készül az új oviszsák és tornazsák. Előbbi majdnem kész már :) Elhatározta, hogy készít valami szépet a régi óvónéniknek és csoporttársaknak, amit postán elküldünk nekik, valamint megkért, hogy videóüzenetben had mondjon el egy verset vagy mondókát, meg azt, mennyire szereti őket, hiányoznak. Drága tündérem, remélem zökkenőmentesen beilleszkedik majd az új csoportba is. Szerencsére vegyes életkorúak a csoportok, úgyhogy valószínűleg nem ő lesz az egyetlen új. A régi oviban is vegyes csoportban volt. Nagy fejlődés, hogy éjjeli kicipelés nélkül száraz az ágy reggel, de volt olyan, hogy felkelt és szólt, hogy pisilnie kell :)
Rólam annyit, hogy megy a lassú súlyvesztés tovább. Az elmúlt pár napban kellemetlen társaságom volt: tüsszögőrohamos allergia és mozgásra hányingeres,agyamkiesős migrén. mára már csak az előbbi van szerencsére. A parlagfű monnyon le!
Jól van, mára ennyi, befejezem a regényt, úgyis folytatásos :D

hamarosan :)

El vagyok már megint maradva, pedig annyi mindenről akartam írni. Hiszen voltunk Állatkertben, a Balatonnál és sok minden történt lányokkal is. De most éppen dögrováson vagyok, tüsszögőrohamos allergia és "minden mozdulatra ki akar esni az agyam és hánynom kell" migrén kínoz napok óta- fincsi kis páros, mondhatom. És ilyenkor derül ki,mekkora segítség is az én drága apukám a lányoknál :)
Hamarosan írok hosszabban, válogatok képeket is :)
Élvezzétek ami a nyárból még hátravan!

reform kakaós keksz

Mivel megint kezdenek előjönni az inzulinrezisztencia tünetei (csupa kedves, szép dolog, mint hirtelen hízás, pattanások, zsírosodó és hulló haj), nagy levegőt vettem- azaz nem, inkább egy kis üvegcse stevia oldatot és mellé mindenféle reform lisztet, darát. Aztán kerestem hozzá receptet. Találtam is pár oldalt, de egy régi, hagyományos recept átírásába kezdtem, úgy, hogy nekem is ehető legyen a diéta miatt, de a lányaimat is megkínálhassam, így tejmentesnek és főleg finomnak kellett lennie.
. Fogtam Timi vajas keksz receptjét és így módosítottam:

- 45 dkg durum simaliszt 

- 5 dkg búzakorpa - vagy a kettő kombinációja helyett mehet 50 dk teljes kiőrlésű liszt (graham, tönköly, búza)
- 2 ek kakaópor (cukrozatlan)
- 2 tojás
- egy kocka - olvadt- tejmentes margarin - majd próbálom narancs vagy citromolajjal is, akkor ebbe cseppentek
- 1 és 3/4 babakanál 20%-os Stevia csepp- ez esett a kezem ügyébe :D
és itt jön a csalás, ami miatt nem írhattam, hogy cukormentes:
- 2 csomag vaníliás cukor, de máskor már vanília kivonat lesz, plusz 3-4 csepp Steviával és akkor a lelkiismeretem is tiszta lesz.
- fél csomag sütőpor
Keksznyomón próbálkoztam, pont jó ez a recept a belevaló tésztához :) szépen elengedte a tésztát, csak a formák a tészta sötét színe miatt nem túl látványosak. Helyet a velem kb egyidős zsírosbödönben kapott, ami a méretei miatt száműzve lett a szekrény mélyére, ugyanis nem fér be a hűtőbe, kekszes dobozom pedig még nincs :D
Csinálom majd még sokat, sokszor, nem volt utóíze számomra. Kipróbálom még majd: darált kókuszreszelékkel, zabliszttel,  citrusos illóolajokkal (100%-os tisztaságú, bio olajok,amik ételbe is cseppenthetőek, rettentő óvatosan), rendes vaníliával és, ha nem keksznyomón csinálom, akkor zabpehellyel, a lányoknak mazsolával vagy/és étcsoki darabokkal.
Nem mondom, hogy ész nélkül ehető,de azért bátrabban,mint a sima bolti kekszek.
Ez a mennyiség nekem 3 tepsire lett elég-kb 50 db, de a keksznyomó vastag kekszeket produkál, úgyhogy, ha nyújtjuk és szaggatjuk, lesz abból 6 tepsi is, kb.100 keksszel :)

A Nő

csak így egyszerűen :) merthogy pipiskedik, ruhákat, cipőket próbálgat és így reagál, ha Papa azt kéri, mutassa meg a felvett kalapot nekem is:

zabos vagyok

félig, ha már tejes nem lehetek. Ugyanis a rizstej nem jön be nálunk, inkább a zabital játszik :D
Apró,de sokat számító sikerek az életben: a házi zabitalból készült dolgokat megeszi, megissza Dóri. Tegnap elég nagy adag zabtejes grízt főztem, így Viki is tesztelhette és ízlett neki :) Arcpakolásként is jól funkcionál :D Ma megitta Dóri a kakaót is zabtejből, azt eddig semmilyen módon nem itta meg...igaz, azt látta, hogy a nővére is azt iszik (ő tejből).
Elkészült az első kovászos kenyerem is. Egész éjjel kelt, én meg büszke vagyok magamra, csak 3x lestem meg, nem álltam fölötte egész éjjel, ahogy azt tettem volna szívem szerint :D Reggel átgyúrtam, még 2 órát kelt, majd jénaiban megsütöttem. Ennek az öreg tűzhelynek a sütője felülről jobban süt, így kapott alufóliát és a végén szükség volt arra is, hogy megfordítsam, de jó lett így is. Ma este bűnözök és nem lesz olyan sok rost a kenyérben, nagyon kevés búzakorpát kap a finomliszt, hogy a lelkiismeretem mégse üldözzön a sima fehér kenyér miatt :D De lehetetlen, hogy ne süssek egy fehér kenyeret is, mert azt csak kell azért :) Diéta ide vagy oda.
És még valami volt ma: Dóri majd fél órán át felmosott :) segítséget kért a kicsavaráshoz, de felmosta az előszobát :) A hosszú elmerült játék pont ellenkezője a tegnap késő estének, amikor is Dorka visítva-nevetve rohangált, pörgött- forgott körülöttem és fel s alá a lakásban, olyan vadul, hogy komolyan hányingerem lett és szédültem attól, hogy néztem :D Majd alig 20 mp kellett az elalváshoz, hirtelen vetett véget a hancúrnak.
Beindult a beszéde is tegnap, egymás után mondja az új szavakat, engem következetesen Katikának hív, csak akkor vagyok annnnya, amikor valami gondja van vagy álmos. Hirtelen elkapta annak a vágya, hogy értsük mit akar. Mindent el akar magyarázni, néha helyes szavakat használva. Úgyhogy nincs megállás :)

főkostoló :)

Az egy dolog, hogy nekem, a nagy fokhagymarajongónak ízlik a padlizsánkrémem, de ma kiderült, hogy Dórinak hasonló az ízlése, mint nekem :) Egy nagy szelet rozskenyeret evett meg padlizsánkrémesen, majd magától értetődően elvitte a kis üveget és ette magában :) és ahova már nem ér el a kis villa, oda be lehet érni máshogyan is :D
 Vikinek még mindig a legkedvesebb játéka a kuckózás, ami most csak egy huzatból állt meg két fotelből és sok játék azok alá tömködéséből, merthogy az a kamra :D

apróságok :))

mégis pár, nem túl személyes történés az elmúlt időszakból :)
Kis helyzetjelentés a konyhából:
mióta beköltöztünk- és itt van egy kis kamra :) - főztünk sok lekvárt és krémet. Csináltunk 6 nagy és 2 kis üveg meggylekvárt, 8 nagy és 4 kis üveg sárgabaracklekvárt. 2 kis üveg málnalekvár is sikeredett, de azt szentként tisztelem, így nem tudom mikor bontom ki :D  A meggy és a baracklekvár már nincs teljes számban a polcokon, mert ajándék is lett belőlük, valamint mi is rájártunk kicsit :)
Már csináltam 3 kis üveg padlizsános lecsót, de az elfogyott tésztákra. Ma reggel nagyon fokhagymás padlizsánkrémet csináltam, kevés vöröshagymával és paprikával- paradicsommal, ezúttal pépesítve, nem darabosan. Hááááát, azt hiszem nagyon-nagyon sokat kell még ilyet csinálnom :) beleszerettem,nem kicsit. Ilyen verzióban most csináltam először. Azon az elven, hogy aki szereti a padlizsánt, kesernyés ízzel együtt szeresse, ne taktikázzon- nem mostam és így lett jó :)
A lányokról is keveset: Vikit kiskutyaként követi a testvére. Bármit is csináljon a nővére, Dóri lelkesen követi. Ami persze veszélyes is, néha meg idegtépő, de be kell vallanom, elolvadok tőle. Az a mindent elmondó tekintet, amikor elszaladnak közös játék alatt mellettem és azt üzeni a tekintetével Dorka, hogy " játszunk, látod? nagyon jól érzem magam, ez olyan mókás és izgalmas" :)) kár, hogy szóban ez nem mondja el még :)
Dóri ilyen téren dettó Viki: mindkét lány élő példa arra, hogyha egy baba mozgásfejlődése gyors és jó, akkor a beszéd háttérbe szorulhat. Biztos írtam már, de Viki első teljes, összefüggő mondata ovikezdéskor hangzott el,  igaz, azóta nem áll be a szája. Vikinél kérdezgettem egy éven át a védőnőt, orvost, bölcsis dadát, hogy mit tegyek, hogy gyorsuljon ez. Nyugtattak. Azt csináltam, amit most is: mondókázunk, olvasok mesét és beszélek hozzá sokat. Majd, amikor az agya készen áll erre is figyelni, majd beszél. Minden egyéb módon megérteti magát ő is, mint anno Viki :)

Újrainduláshoz új háttér dukál. A nyár és a letisztultság jegyében Ági hátterét választottam :)

újra itt :)

Elég sok minden történt az elmúlt 1,5-2 hónapban, nem részletezem, mert nagyon személyes és néhol fájó is, de a lényeg: újrakezdtem mindent, elköltöztünk és most kezd alakulgatni az életünk J

Közelebb vagyunk a rokonokhoz, ami gyakoribb összeröffenést jelent és nem utolsó az sem, hogy gyerekprogramok is vannak bőven meg jó sok játszótér.

Viki életében nehéz időszak volt ez,  minden felnőtt kimerült volt körülötte fizikailag, szellemileg egyaránt. Mivel visszatértek újra az éjjeli pisi gondok, Sződy Judittal  konzultálva visszaadtam éjjelre a pelenkát rá, hogy ne legyen ez is rajta plusz teherként, hogy nem marad száraz reggelre az ágya. Majdnem másfél hónapig tartott a kavar, most egy hete vettem le róla a pelust, mikor már leülepedett minden körülöttünk. Jól időzítettem a dolgot úgy néz ki, hiszen azóta nem volt semmi gond.  Jól eszik újra és ez nem csak gumicukrot jelent. Ráleltünk egy nagyszerű kortárs mesekönyv-sorozatra (Pusztai Róka: Meséim), amiben sok rövidebb mese van, összeköthetők, de önállóak. Kellemes izgalom van Vikiben minden este a mese végén, várja a másnapit :) Egy kötetben tíz mese van és összesen 6 részes a sorozat :)

Dóri teljesen jól van, azóta kiderült, hogy amíg szopizik, max. tejporos kávé fér bele, minimális tejes sem… ezen kívül minden teljesen oké  :)

Én magam pedig próbálok végre talpra állni, lelkileg, testileg egyaránt. Remélem mielőbb találok valami állást és jó ovit Vikinek, ahol jól érzi magát.

Mostantól többször jelentkezem, bár amíg mobilnetünk van csak,addig kép kevesebb lesz. De azért lesz néha az is :)

kicsinyítve ugyan, de most is felrakok párat, szigorúan csak a kedvencekből :) 
felavattuk a konyhát:  
Dorka jóízűen eszi mindig a meggyes Sinlac pépet:
Voltunk a Margitszigeten, kiugrottunk a Corvin mögé egy kis esti szökőkutas pancsira és Vikiből lett a Grund egyik nagy zsiványa :) , séta közben voltunk játszótéren és megnemmondommármelyik egyetem előtt is: és néha volt tusolás is :D




és még 3 kép júniusról, telefonról :)

szünet

Drágák vagytok, köszönöm mindenkinek az aggódást, aki üzenetben vagy szóban érdeklődött :)
Nem hagytam abba, nem lett zárt a blog, csak kis szünet van.
De visszatérek :)
Addig is betettem a kreatív listába egy kedves barátnőm testvérének a csodáit. Tessék gyönyörködni, elképesztő mi minden tud kikerülni egy halandó ember kezei közül :) http://whiterabbitjewelry.blogspot.com/

csak magabiztosan :)

Előre szólok, ez most egy dicsekedő poszt lesz :)

Dorka nagyon ügyes mozgású. Sejtettem, hogy sokat tanul Vikitől majd, azt nem tudom előbb csinál-e bármit, mert nagyon nem hasonlítható össze a játékterük- mármint amikor Viki ennyi idős volt, ő a kertben játszott az albérletben vagy Debrecen főterén, ahol sok akadály azért nincs :) Így Dóri közege, az eltanult mozgásformák nagyon látványosak, hiszen ő panelgyerek, az ő közege a tér és ott nagyon sok játéklehetőség van :)

Nagyjából időrendben a májusi produkciók: 

- Lelkesen motorozik le a kis lejtőn

- imád a nagy lejtőn csúszkálni,mint a "nagyok"

- nagyon lelkesedett Viki rolleréért, így viccből lejjebb tettem a fogóját, de ő azonnal tudta hogyan kell haladni vele :)

- Miután elfáradt, jött inni keveset- ma volt először, hogy nem magát öntötte le a palackból, hanem szépen ivott belőle :)

a mi palacsintánk (tej és tojásmentes)

mármint Dórikáé és az enyém. Azért elfogadja Papa és szereti Viki is, bár ők ,ha választhatnak, akkor a hagyományos, tejes-tojásos verziót eszik :)
A recept nagyon egyszerű:
darálok egy csésze zabpelyhet, beletéve egy ek. búzakorpát, majd egy nagyobb tálban összekeverem egy csésze (fél csomag) sütőporos finom liszttel és egy csomag vaníliás cukorral, 2 ek kristálycukorral, beleszórom a turmixgépbe és elkezdem turmixolni, előbb egy csésze vízzel, majd beleteszek 1 ek étolajat, utána még egy pohár vízbe beleteszek egy ek citromlevet és azzal turmixolom tovább. Annyi vizet kell bele önteni még, amennyi egy normál palacsintatésztához kell, ez változik a liszt minőségétől és  mástól (páratartalom, rosttartalom miegymás ), nekem is mindig más adag kell.
Dorka 4 nagy palacsintát evett meg az előbb,  így gondoltam megosztom a receptet, hátha másnak is ennyire ízlik  :)
Természetesen készíthető növényi tejjel is,  én azzal még nem próbáltam és nem ismerem az ilyen tejek és a citromlé viszonyát sem :)
Ami fontos: a magas rosttartalom miatt kell mellé a sok folyadék :)

kiegészítések

Ha már visszatérek a blogoláshoz, kicsit alakítgatok az oldalon, eddig 2 résszel egészítettem ki: folyamatosan keresem a tejmentes, vegán recepteket író blogokat, hiszen nagy fejtörést okoz a diéta, így tejmentes receptek cím alatt megtalálhatóak az eddig találtak.
És a másik új: a barátaim Meskáinak is kitettem a linkjét, jelenleg Zsu csodás filc díszeiből, réges- régi barátnőm - / nekem csak Kubus / "szőrös" sapkáiból és szappanjaiból, valamint a Szeretetcsomagról ismert Marcsi (Bobba Szappanművek) horgolt sapkáiból és szappanjaiból csemegézhettek a "ha szereted az egyedi, kézműves dolgokat..." cím alatt :)

jelentkezem :)

Ígértem pótlást, hiszen elmaradtam a blogolással...
Úgyhogy összefoglalom gyorsan :)

Viki jól van, egészséges, imádja az ovit és nagyon ügyesen bringázik a nagyobb bicajjal is, persze pótkerék nélkül. Okos lány ő, tudja, hogy jobb több vasat a tűzbe tartani, így még nem választott Jancsika és Bence közt,  de jelentkezők közt ott van Domi is :)))
Tüneményes kis angyal ő, kedves, értelmes és nagyon érzelmes, de... néhanapján olyan kamaszokra jellemző stílusban szól és viselkedik,  hogy a hajam égnek áll tőle.  Mi lesz 10 év múlva? Remélem most lezavarjuk ezt az időszakot és ő lesz a világ legbűbájosabb kamaszlánya :D Imád rajzolni és egyre szebben is csinálja. Úgy jegyzi meg a meséket egymás után, hogy csak lesek :)
Ha tehetné csokit enne gumicukorral egész álló nap :( de azért megeszi a zöldséget- gyümölcsöt is, igazából csak nyersen, főtt ételt alig eszik, ellene nasikon napokig :( Csak azt tudnám hova lett az az enni imádó kis manó, aki ő volt régebben...
Mozgásigénye természetesen óriási, amikor csak lehet kint vagyunk- holnap kapja is a kullancs e. elleni oltás 2. részét, hogy legalább emiatt ne kelljen aggódnunk és beszerzek egy lyme  tesztet is.
 Dórika mai mérés alapján 9660 g és 83 cm, azaz, ha lassan is, de végre hízik ütemesen és 4 cm nőtt 2 hónap alatt. Április közepén kiderült, hogy tejfehérje allergiás, így legalább 3 éves koráig szigorú diéta lesz és szopizik amíg csak lehet, amíg akarjuk mindketten. Tehát én is diétázom vele együtt.  Sokat javult 3 hét alatt az állapota,  bőre szebb, emésztése rendben- az is tudható már,hogy minimális tejfehérje sem mehet neki, azonnal megy a hasa tőle és folyik az orra ( kapott 6 db mazsola méretű nasit, aminek sok összetevőjéből utolsónak oda volt írva a tejpor... 2 napos hasmenés lett belőle és orrfolyás), tehát mindig minden kaja összetevőjét alaposan át kell bogarásznom. De imád enni, nem kényes gyomrú, szereti a hagymákat, kolbászt és a hús alól kikerült fokhagymás, mangalicazsíros kenyeret is :D Szinte bármit elé rakhatok, megeszi örömmel. És bármennyi étel előtt- után képes belőlem is lakmározni  :)
Volt egy fájdalmas menetünk a maradék két szemfog kibukkanásakor, de túl vagyunk rajta, úgy néz ki, tehát, ha rendesen előbújnak, akkor 16 fogú lesz már :)
Beszéde olyan, mint Vikié volt ennyi idősen. Főleg non-verbális kommunikációval érteti meg magát, teljes mértékben sikeresen, de azért szavai is vannak :)  és most persze egy új sem jut eszembe :)) Viszont fejjel  int nemet és igent, kézzel hívogat, mindig megmutatja mit hogyan szeretne :) Ha étel közeleg, kihajítja a játékkor az etetőszékbe rakott babákat és lelkesen csapkodja az asztalt és mondja,hogy nyamm -nyamm :)
Megtanult pohárból inni, kapaszkodás nélkül lépcsőzni és száguldozik a motorral. Nagyon pajkos, rosszcsont lány, telis -tele szeretettel :)
Magamról annyit, hogy újra beindult a fogyásom, munkát keresek és szappanmániás lettem, mostanában próbálok ellenállni Marcsi szappanjainak, eddig kevesebb sikerrel :)
Az új hátteret köszönöm Áginak!

tej és tojásmentes metélőhagymás-sonkás puffancs húsvétra

Ígérem, pótolom az elmaradást,de most egy aktuális recepttel jelentkezem.
Ma egy baráti családdal megyünk piknikezni-játszóterezni és fánkot viszek, mint kész kaját.  Mivel anno találtam egy nagyon jó tejmentes fánk receptet itt,  továbbgondoltam a dolgot és a lisztet elkeverve 2 evőkanál búzakorpával, felezve e mennyiségeket, az egyik sós lett, a másik édes, mandulaízű.
Az édes a fenti linken lévő recept szerint készült, plusz a korpa és egy teáskanál mandulaaroma, a sós pedig egy marék picire vágott metélőhagyma és két vékony szelet füstölt sonka aprócska kockáival egészült ki és egy kávéskanál sóval. Fontos,hogy ne fánknak hívjuk, hanem legyen inkább puffancs, elkerülendő az olyan vitákat, amik pl a húsos palacsintánál is előkerülnek :)  és ami a lényeg: nagyon finom :) Szeretem ezt a receptet, mert nem szívja meg magát olajjal annyira,mint más fánkok.

Szeretetcsomag - a mi segítő blogunk

Fél évvel ez előtt, amikor elkezdtük a lányokkal a Segíts Daninak blogot már megfogalmazódott, hogy jó lenne más gyerekeknek is segíteni, januárban nyitottuk meg a Szeretetcsomagot, most elkészült a logónk is. 

 

Segítsetek, hogy segíthessünk! Szükségünk van felajánlásokra - ha valaki kreatív dolgokat csinál vagy kertészkedik, befőz, sütit süt vagy bármi ami a saját keze munkája vagy  szellemi terméke és fel tud belőle ajánlani, vállalva a postázás költségeit, szívesen vesszük a szeretetcsomag@gmail.com címen. És persze nagy szükség van a másik oldalra, a licitálókra is  :)

Tudjuk a bloggereknek hatalmas szíve van, ezért kérek mindenkit, hogy tegye ki a mi kis zsiráfunkat az oldalára, ezzel is segítve a népszerűsítést. Dani és Bence most jól vannak, nekik nincs szüksége semmire, most máson a sor, Vikin szeretnénk segíteni, róla a Szeretetcsomag oldalán olvashattok. 

R.I.P.

A mai napon elhunyt Az Öreg, akinek az írásaihoz fordulok (a barátaimon kívül), ha  kérdésem van gyermeknevelés ügyben. Ranschburg Jenő 76 évet élt. Hiányozni fog, nagy űrt hagyott maga után.  Nyugodjon békében.
  Ui.: egy Kismamában adott interjú

tavaszi háttér

hátha végre jön a jó idő is , csalogatom egy kis háttércserével :)
köszönöm a hátteret Hékásnak :)

Szép pulcsik Timitől :)

Drága jó Timi barátnőm küldött két szépséges pulcsit a lányoknak :)
A ma megkapott csomag története képekben :) 
elmentünk  a csomagért a postára :)

aztán Viki kicsomagolta.
Majd gyönyörködött a pulcsijában
és végül :) Köszönjük szépen Timi, ez igazi kézzel-szívvel készített ajándék :)