Jó, igazán :)

Nagyon fura érzés kapott el ma du, mikor a lányokkal játszótérre mentünk. Éntőlem igen messze áll a gyermekkorra való túlzottan szépítő emlékezés, nem vagyok nosztalgikus alkat, ezidáig csak a lányaim babakori fotói hatottak meg, ha visszanéztem őket. De most elkapott egy igen kellemesen ismerős érzés. Nagyon tetszik ez a gyerekekkel teli, lakótelepi lét. Ezt azért már szerettem gyerekként is, mégha én biztos nem engedem olyan szabadon a lányaimat egyhamar, mint mi voltunk anno. Más világot élünk, nincs mese.
A ma délután még azért is fontos, mert most pattant először nyeregbe Dorka :) Ügyes nagyon, hamar megtanulta a lényeget :) Viki pedig újra görkorcsolyát húzott, mintha nem is hagyott volna ki egy percet sem, sőt :)

Első útja nyeregben

Ügyes páros

Hol van Viki?

Itt van Viki :)

Kicsi pókom

Már most jobban megy neki,mint nekem valaha :D

kezdődik a nosztalgiahullám :)

mármint itt a blogon. Már 2. napja a tavaly aug-szept.-i hozzászólásokat olvasom a Tanyán :) Jó olvasni, hogyan örültünk egymás babáinak és hogyan izgultunk, ha úton volt valamelyik csöppség vagy legalábbis úgy tűnt,úton van. Mint pl nálam, szeptember 9-12 közt,mikor egy csúnya hasmenéses,erős jóslófájásos éjszaka után bent tartottak  3 napra. De ami akkor 2111-es méhszájnak tűnt,  2 hét múlva  már újra csak 2000-as volt,tehát "bezárultam", de annyira, hogy első méhszájértéket nem is tudott nézni a szülész.
Pár tavalyi fotó: 2009.aug.5.:
az utolsó,még otthon készült pocakfotóm:nem sokkal a kép készülte után bent tartottak,mert nem tetszett a 39. heti nst-n a dokinak a szívhang. Folyt.köv. :)