kukucs

kukucs

2010. április 22., csütörtök

kollázsok

ma írni már nincs energiám,de gondoltam megosztom a kollázsokat,amiket a két lány hasonló fotóiból csináltam...

2010. április 20., kedd

köhögés,játszmák- hétköznapok...

Viki a héten már megy oviba-hétfőn teljesen egészségesen ment már be.Remélem sokáig így marad.Viszont sajnos a kórház óta még mindig köhög Dórika.A kedve változó,vagy nagyon nyűgös,vagy fülig ér a szája. A hozzátáplálást nem adom fel,minden nap megpróbálom,ha nem kell,nem erőltetem.Ma evett kevéske rizses répát,almalével hígítva.Kb 6 babakanál felének a 2/3-át :) úgyhogy teletömte a hasát rendesen :D






















Ellenben Viki egyre többet eszik és nagy húsfaló
lett. Hiszek abban,hogy a test tudja mi kell neki és ezért azt kívánja- labor szerint Viki vashiányos és ugye ezt legjobban hússal lehet pótolni...
Nagylánnyal mennek a játszmák rendesen.Legutoljára azon hisztizett hatalmasat,hogy miért nem vágom ki a pizsamanadrágjából a címkét. Merthogy az biztos szúrni fogja őt. Kb 20x aludt már ebben és még sosem mondta,hogy szúrna és egyébként is nem éri közvetlenül a bőrét...de addig hisztizett ezen,míg elaludt- így persze az egész éjjel ébredésekkel volt tele- folytatta álmában is. Nagyjából 3 éjjel nem aludtam egyhuzamban órákat.Vagy a saját allergiám kínoz,vagy a lányok valamelyike ébred többször a szokásosnál.

Dórika egyre gyorsabban mászik és pillanatok alatt kiül már. Imádja a labdát,lopja a papucsokat és kikommandózta a kiságy alól a nővére régi talicskáját-kóstolás céljából-be is vitte a napi koszvitamin jelentős részét...

















Végre jó,hogy ilyen szép idő volt a napokban,mehettünk a játszótérre

aztán itthon folytatódhat a móka- közös kúszás-mászás a szobában és örömködés,hogy kezdődik: Dóri már székkel birkózik és fotel alá bújik :)

2010. április 17., szombat

csak egy kép


ebéd utáni szieszta

2010. április 16., péntek

kórház :(

Sajnos Viki után belépett Dóri is a sorba: ő is pszeudokruppos. Nálunk ez végigmegy a családon,úgy látszik. Rémlik még, milyen volt gyerekként levegőért kapkodni és fájón köhögni. Így már az első jelnél, mikor Dórika ugatva sírt,sejtettem,hogy ez lesz a vége- sajnos igazam lett. Szokásos hirtelenséggel lett nehezebb és hangosabb a légzése Dórinak,így egy kis idő után levittem a hűvösbe sétálni,amitől javult,majd mikor visszavittem a lakásba, folytatódott a húzás. Így szépen begyalogoltunk az ügyeletre,ahol bent is tartották a gyerekosztályon.Természetesen vele maradtam.
Mivel mindenkinek mosolygott és viháncolt,csak lestek,mit keresek ott,de a gyógyszerek hatásának elmúlásával,hajnalban megmutatta. De szerencsére reggeli vizitnél mégis úgy látta a doki,hogy hazaenged minket-lévén profi kruppos szülő vagyok,otthoni hidegpárásító inhaláló készülékkel és mindig a házipatikában lapuló szteroidos kúppal baj esetére.
Bekértem a fényképezőt,hiszen Dóri feltérdelt a kórházi kiságyban és ezt meg akartam örökíteni. Rendíthetetlenül próbált rögtön fel is állni.


és,ha ott volt a gép, én sokat fotóztam.Bár tudom,engedély nélkül tilos,de nem tudtam ellenállni :)

az ablaknál, belülről jó széles párkány van,hogy a cuccokat le lehessen rakni és a cseppeket fel lehessen ültetni kukkolni kifelé :)





aztán volt ágyban viháncolás is:



és kell még ide két bónusz kép, egyik a hazaútról van :)

2010. április 14., szerda

100%

mármint az ülés. Ma végre egy az egyben sikerült az oldalra kiülést prezentálnia Dórinak,orra borulás nélkül.És rettentő büszke is volt rá. A mászás nagyon gyorsul már és mindig valami alapvetően tiltott dolog felé indul.:)
Kenetminta negatív, Viki is hétfőn mehet már végre oviba.

Du sikerült varrnom egy keveset,így első körben felhasználtam Dórika takarójának maradék anyagát és a nagy ágytakaró egy részét. Lett belőle egy 1 zsebes kis akasztott tartó Vikinek,Dóri ágyára kötve kívülről:







Aztán volt újra közös pancsi is:









elalvás előtt fotózgattuk egymást Vikivel,mikor már a hugica mélyen aludt :)





és íme Viki fotója rólam:

2010. április 13., kedd

elcsúszott státusz

Számomra nem meglepetés,de a doktornőnk megerősítette: Dórika egyszerűen tökéletes, fejlődése megfelelő- szép,okos,kedves és ügyes. Súlya 7650g, hossza 67 cm, feje 42cm,melle 45cm. Egészsége rendben szerencsére,holnap még meglesz a torokkenet és akkor lesz ez tuti.
Kajálást toljuk,mert egyszerűen nem akar semmit enni,csak cicizik. És a nem mi körzetünkhöz tartozó, helyettesítő védőnő,aki még nekem is a védőnőm volt, legyintett egyet,hogy ne aggódjak,jó úgy ahogy van :) Amit tudtam,csak furcsa,hogy egy idősebb védőnő is így tartja.

háttércsere újra

Vikivel héttereket böngésztünk és kérésére ez lett az :)
Köszönet érte Annusnak! annusblog.blogspot.com

2010. április 12., hétfő

rendezkedés

nagyon fárasztó napok vannak mögöttünk. Alvás sok nem volt részemről,mert a két lány szigorúan egymástól külön-külön ébred éjjel. De a különalvás bejön mindkettőnknek, bár ma hajnalban már bealudtunk egymás mellett.A 3-4 napos kitartó gyakorlás meghozta gyümölcsét- ma már kiült Dórika. A mászás- némi kúszással kombinálva nagyon megy már,egész gyors a leányzó. Íme erről egy hang nélküli videó:



és közben Viki kreatívan megoldotta az itthoni játszóteret. Mivel kiszakadt a pelenkázólap borítása és még nem jöttem rá a javításának módjára, eddig el volt dugva- Viki megtalálta. Én anno ezt kivett polclapokkal csináltam :)


Tegnap sikeresen átrendeztük a szobát- megtettük a lehetetlent,sikerült pár cm-nyi plusz területet nyernünk-, felszedtük a szőnyeget, mivel most már mászik Dórika és a padlót kicsit könnyebb tisztán tartani macskák mellett,mint a szőnyeget.Még rengeteg pakolni valóm van,de du a lényeg- a számítógép- már a helyére került és ott voltak előtte a legfontosabbak is :)

2010. április 10., szombat

vegyes nap

jujj,de hosszú és feszültséggel teli nap volt ez...Volt benne sok-sok babasírás,majd azért alvás után sok-sok babakacaj is. Az egyenlet a következő: fáradt szülők,teli félig kigondolt szoba rendezéses ötletekkel és emellé egy baba,aki azt akarja,hogy sokat-sokat-sokat foglalkozzunk vele,ne tegyük le,de mégis,de inkább ne... és egy még beteg,de nagyon eleven 4 éves= rengeteg veszekedés.Igazi olasz família voltunk,zengett a ház :S

azért volt délután,két eső közt nagy sétálás papával,aminek a vége még lakásban alvás volt,babakocsiban


aztán este már szent volt a béke a nagylánnyal és meséltem magunkról nyuszisat:)

2010. április 9., péntek

mesés ajándék

mikor megkaptam a varrógépet,azt gondoltam,ennél szebb ajándékom nem lehet,ehhez nem érhet fel semmi. Aztán tegnap hozott a postás nekem egy csodaszép gyerekrajzokkal díszített borítékot,amiből egy szépséges ajándék került elő. Szívemnek olyan nagyon kedves két barátnőm megtisztelt azzal,hogy mesét írt rólunk és rajzolt mellé. Nagyon meghatódtam és igen becses emlék lesz számomra és vigyázok rá annyira,hogy a lányaim számára is az legyen :)
Köszönöm Tündi és Timi :)

szezonstart :(

elkezdődött...orrfolyás,szemviszketés és tuti kis tüsszögőrohamok. Ma a nagy séta alatt láttam az okát is- gyönyörű,hatalmas rojtok lógnak már a nyírfákon. Sosem fogom megérteni,hogyha valami az ország 2. legkomolyabb allergénje,miért kell újakat ültetni belőlük-persze gyorsan nő és egész dekoratív,de akkor is lehetne nem ennyire allergéngazdag fát is telepíteni. Jó-jó egy olyan helyen,ahol egy megyei kórház előkertjében, szezonidőben egész helyes kis parlagfű ültetvény van,ott ezen nem csodálkozom. De láttam szépet is a séta alatt:
Vikicica kiskamaszkorát éli éppen vagy valami olyat,ami ahhoz nagyon hasonló. Nehezen viselem,most kicsit tele a fejem a nyírekkel. Dórika meg rendületlenül gyakorol,kicsit gyorsult már a mászás,de pár megtett mászólépés után hason landol általában. Új kedvenc játéka van: a rácsvédő mögül kukucskálok neki- mindig máshonnan. Kíváncsi vagyok,hogyha rendszert viszek abba,hogy honnan nézek éppen ki, vajon ott vár-e majd,ahol jönnöm kellene :)

2010. április 8., csütörtök

átszoktatás...

nagy léptekkel halad a kiságyba szoktatás project. Tegnap hajnalig jól aludt benne,meg sem moccant,akkor sírni kezdett,én meg lusta voltam és vissza vettem magam mellé,így onnantól mocorgás és sok-sok szopi volt én meg újból nem aludtam pihentetőn. Ugyanis nem csak sejtem,hogy nem mocorgott,hanem tudom...ugyanis figyeltem őt. Be kell vallanom,hirtelen egy részem hiányzott az ágyról és nem nagyon tudtam nélküle aludni. Szóval átszoktatás és anyunak megszoktatás...A lényeg- ma már ott kezdte az estét.

napközben jól elvan benne egyébként


Vikit nem lehet már csak úgy fényképezni- azaz már csak ritkán. Vagy nem engedi, vagy elfordul, esetleg grimaszol azonnal,ha meglátja. Ezért van több fotó a csepp lányról.

Mára kiderült a más tünet nélküli láz oka- háromnapos láza volt Dórinak- nagykönyv szerint elöntötték ma reggelre a kiütések. Előtte azért volt egy két szúrásos vérvétel- túl hurkás a drága,így megkínlódtak vele- és vettek torokváladékot is. A vérvételt megszenvedte,de elég hamar megnyugodott. A torokkenetet olyan gyorsan vette le a nővérke,hogy sírni sem volt ideje,úgyhogy inkább függönyt tépett a rendelőben :)

Viki ma már láz nélkül feküdt le és nem is köhögött annyit,mint tegnap, szerencsére.
Szépen alszanak most már mindketten.

2010. április 7., szerda

mászás :)

több apróság történt ma,amik nekünk nagy dolgok...

Elsőként mégis meg tudtam csinálni a párnákat a takarókhoz:
a kép az csak pár perces,de rajta a két kis párna :)


A lányok betegek,Viki gyógyszert kapott, Dórinak holnap labor és torokkenet lesz :(




Dórika mászni kezdett. Nagy koncentrálással tette a térdét előre és utána a tenyerét is. Édes volt nagyon.


Én a lustaságom és az éjjeli szoptatás miatt eddig egy ágyban aludtam Dórikával, csakúgy,mint anno Vikivel is. De mióta kúszik, már álmában is rója az utat, én meg ahelyett,hogy őt raknám arrébb,magam megyek az ágy szélére.Így estem le az éjjel :D és ez lett a vége az együtt alvásnak,ha minden igaz. Most már,mint látható,szépen alszik a saját kis ágyikójában az okos és szép nagy tesója mellett :)
De mielőtt elaludt volna,volt nagy sírás és egy óra szunya a régi helyén, és azelőtt pedig papával kokettált :)







de a vége ez lett azért:

2010. április 6., kedd

új köntösben :)

az új hátteret és fejlécet is köszönöm Noritának!
http://noritascrap.blogspot.com/

takaró


nem kertelek és halandzsázok: büszke vagyok magamra varrás terén. Ahhoz képest,hogy kevesebb,mint egy hónapja van meg a gépem és gyakorlatilag szűz kézzel nyúltam hozzá, fórumos barátnőim tanítottak meg befűzni,egész gyorsan tanulom a dolgot. Főleg azt nézve,mennyi időm jut rá. Meglepően kevés kunkori van a szegéseimben is :)
és ma éjjel már Dorka is az általam varrt takaró alatt szunnyadt el :)

??

nagy kérdésem van és várom a válaszokat: mit lehet tenni,mikor az ember lánya olyanért akar rászólni a 4évesére,amire élesen emlékszik,hogy bizony ezt ő maga is csinálta,méghozzá jóval idősebben is még.

- "ne játssz az étellel kicsi lányom" -mondom ezt a nagylánynak,mikor 26 évesen és 364 napos koromban rám szól az apja,hogy ne rágjam már körbe a csokis ostyarudakat :D
vagy a

- "ne rágd a tollat/ceruzát",mikor tisztán emlékszem,hogy még suliban is szétrágtam pár cerkát,mint egy kutyakölyök... :D

egyébként nagyjából sejtem,hogy a helyes válasz az,hogy ne szidjam le ilyenért...

húsvét

sosem voltunk nagy húsvétolók és hiába az elképzelés- nekem sem megy azzá válni.Pedig szeretnék családi hagyományokat a lányokkal, olyanokat,amiket én teremtek meg nekik. De úgy néz ki,ez nálunk nem a húsvéthoz fog kötődni,hacsak nem a következő évtől...de saját nyuszink nekünk is volt reggelről:















délután adtam a húsvéti hangulatnak, csináltam kókuszrudat:








aztán estére elkészültem Viki takarójával- végül a sok bénázás miatt már párna nem lett belőle...
a képen látszik,hogy az éjjel nem volt zökkenőmentes- némi láz és köhögés volt, reggelre sem múlt el.









ma reggel pedig,szülinapomra kaptam egy apa-lánya viháncolást ajándékba :)