kukucs

kukucs

2013. február 10., vasárnap

Elszakadt gombolyag...

Merthogy felvettem a fonalat, de aztán a technika nem volt a barátom itthon, így abbamaradt megint a blogírás.
 Hol tartottam? Ó igen, volt szép karácsonyunk is, egyik felében itthon, másikban a Kedveséknél voltunk, igazán bensőséges, érzelmekben (és ajándékokban) gazdag volt az ünnepünk.
Aztán nagyon vidám és békés szilveszteri bulink volt Emesééknél, igazi kellemes gyerekzsúr volt, mi felnőttek is nagyon jól éreztük magunkat, a gyerekek pedig kifejezetten jókedvűek és nyugisak voltak. Nagyokat kacagtak, nem vitáztak, nekünk sem kellett velük veszekedni, sőt még igazán komoly rászólásra sem emlékszem :)   
Január elején elkezdtem dolgozni, sajnos 2 hét után egy betegség félbevágta  a próbaidőt, így most optimistán annyit mondok, épp két munkahely közt vagyok.
Vikinek családi körben párszor megünnepeltük a 7. születésnapját. Sőt, tegnap este is volt még egy utószülinapozás, Emiéknél. Kapott nagyon finom kókuszos kölestortát gyertyákkal :)  
 Viki fotóst játszott :)

Dorka és Buci a Kockás fülű nyúl bűvöletében :) 
amíg a nagyok a számítógéppel játszanak
Dorka répát pucol
 Január utolsó napján kivették Dorka orrmanduláját. Már nagyon jól van, hónapok óta először mondható el, hogy nem horkol éjjel, csukott szájjal alszik. A műtét alatt kitisztították a fülét, hiába volt előtte rövid időn két antibiotikum kúrája, kapott hurutoldót, szívtuk, fújtuk az orrát, de az a cucc letapadt nagyon. A műtét gyorsan ment, gond nélkül lezajlott, az utána lévő ébredés eléggé őrjöngős volt, tartott kb 40 percig, aztán hosszú órákig aludt. Aztán ölemben telefonról mesét nézett, az ágyában rajzolgatott Néha nyafi volt, de alapvetőn jól viselte, hőemelkedése és a hurut ellenére. Ezek miatt a hétfői kontrollon kapott gyógyszert, helyre is jött teljesen. Hétfőn úgy néz ki, oviba is mehet.
 Sajnos a nagymamám nem hordhatta sokáig a kendőt amit karácsonyra adtam neki., a kórházból hazamenetel után pár nappal örökre elaludt :( Kedden lesz a temetés. Hatalmas űrt hagyott maga után az egész családban, én egész egyszerűen a példaképemet veszítettem el. Még találkoztunk a kórházban és be tudtam neki mutatni a Kedvest, aki nagyon szimpatikus volt neki :)

2 megjegyzés:

  1. Részvétem..
    Ami a munkát illeti, ma olvastam valahol, hogy ha egy ajtó becsukódik, kinyílik egy másik... Ezt megpróbálom én is észben tartani az élet minden területére. :)

    VálaszTörlés