ünnepi időszak

Első körben bocsánatot kérek mindenkitől, hiszen elmaradt nálam a karácsonyi jókívánság. Két okból: lusta voltam blogolni és a másik,hogy ilyen messze még sosem került el a karácsonyi hangulat...
Ami nem csoda,hiszen a kórházból hazahozott calici átment az egész családon, 23-án úgy festett, hogy a karácsonyi menünk főtt krumpli, rizs és répa lesz...
Aztán szerencsére helyrejött mindenki annyira, hogy egy kímélő húsleves, zöldfűszeres párolt csirke zöldséges rizs menüt be mertünk vállalni.
Viki hasa még ma reggel is ment, Dórié már napok óta rendben van szerencsére.  Azóta átnyergeltünk másik műfajra: most mindkét lány taknyos és köhög, de ma már jobban voltak mindketten.  Maradt a nyűgösség és az, hogy egész nap engem nyúznak- meg néha a nagyapjukat. Édesek és tündérek persze, csak egész napos figyelmet igényelnek, ami így kialvatlanul, morcosan nehezen megy.
Úgyhogy el is helyezek egy újévi fogadalmat:  türelmesebb leszek a gyerekekkel.  És mellé még egy: mindent megteszek, hogy ez a napok óta bennem lévő elviselhetetlen, morcos szipirtyó, aki gonosz és nagyon idegesítő figura, ritka vendég legyen nálam és sokkal rövidebb időre költözhessen belém.

Mindennek ellenére próbáltam a lányaimnak szép karácsonyt produkálni.  Így 23-án délelőtt együtt meggyúrtuk a Timi blogján látott vajas kekszet alapnak, amiből végül lett egy adag mézeskalácsfűszeres -nagyon diós keksz és egy adag vaníliás-csokidarabos. Nagyinál sütöttük ki :)
Csináltam tejmentes gesztenyés keksztekercset, próbálkoztam diós és kókuszos szaloncukorral,de azokból inkább csak szimpla csokiszeletek lettek- jövőre az erre fordított energiát máshol hasznosítom és veszek boltban, az tuti- hacsak nem tanulok meg csokival bevonni addigra.
24-én rendesen elcsúsztunk az idővel, csak délután díszítettük fel a fát, amit azóta naponta 20x teszek meg, hiszen mindkét lány örömmel csupaszítja le :) (a karácsonyfánk tartója pedig muzeális darab, egyszerűen nincs szívünk kidobni,pedig hát olyan ronda,hogy az már fáj...de édesapámnak csinálta az egyik osztály réges- régen a technikumban,ahol tanított.  Így talán érthető a csapágy, meg a fogaskerék, mint fatalp díszítő motívum :D  ). Aztán átmentünk Nagyihoz egy kicsit. Ott átadta Viki a mi ajándékunkat Nagyinak - egy fényképes asztali naptárat, a lányokról készült kollázsokkal és persze Viki rajzolt mellé képeslapot. Viki kapott egy nyomdakészletet, Dóri pedig egy kis csomag legóféleséget- pont jó neki, könnyebben összerakható-szétszedhető,mint a hagyományos duplo. Ettünk- ittunk finomat, majd hazamentünk- míg távol voltunk, Papa berakta az ajándékokat a fa alá, Viki be is volt zsongva rendesen :)
Örültek nagyon mindennek :) közösen kaptak egy építőkockás kiskocsit, ikeás csőrös pohár párost- Viki úgyis mindig Dóriéból akart volna inni..., mindketten kaptak könyvet és még más játékot, apróságokat. Vikinek befejeztem az ezer éve elkezdett rózsaszín plüsscicát, nekem az volt a nagy ajándék, hogy őszintén örült neki, azóta Bandi kutya mellett a cicával is alszik. Mára az is kiderült, hogy Dórinak is az egér az új alvótársa. Karácsony utolsó napján, mikor a sötét után fehér lett az utca, lementünk kicsit, hogy élvezhessék a lányok a havat. Viki szokás szerint élvezte is, de Dóri 5 percig nyafogott, aztán inkább hazavittem. Ezalatt odalent készült hóangyal és hóember-kezdemény is, csak sokáig nem maradhatott Viki sem lent, éjjel így is köhögött sokat :(
Most azzal telnek a napok,hogy Viki kérdezgeti,mikor lesz már itt a szülinapja :) Nem lesz ugyan soká, de holnap gyártunk közösen egy kicsi naptárat, ahol kihúzhatja a napokat :)
Biztos vagyok benne, hogy millió naaagy veszekedés, "de anyuuuu, Viki/ Dóri elvette a..., ezt és ezt csinálta..." veszekedés lesz, de alapvetően nagyon jó testvérek ők. Szeretik egymást. Imádják a közös pancsikat, nagyokat hancúroznak együtt és ma 20 percen át szedték közösen a száraz ruhát a szárítóról. Dóri szedte, adta Vikinek,aki hajtogatta :) Dóri rajongva néz fel az ő okos és ügyes nővérére, utánozza, amiben csak tudja, Viki pedig olyan bámulatos gyengédséggel bánik legtöbbször a húgával, hogy öröm nézni- kivéve,mikor visszaadja a csapkodást vagy táncikálás közben fellöki, stb. De a mag ott van és csírázik, sőt szárba szökkent az már és ez a lényeg.

Az új hátteret köszönöm Áginak!